Hódi Sándor szívszorító tanulmánya a vajdasági magyar helyzetről. Beszédes az egyik alcím: A kisebbségi lélek torzulásai. - A magyar pártok a választásokon a lehetséges mintegy 230 ezerből hozzávetőlegesen 90 ezret kaptak. A VMSZ 50 960 szavazatot, az Ágoston András-féle VMDP 16 974, a dr. Páll András-féle VMDK 16 802-t, a többi magyar párt két-kétezernyi szavazatot gyűjtött össze. Egyedül a VMSZ küldhetett képviselőt a parlamentbe, négy főt. /Hódi Sándor: A magyar kisebbségpolitika bukása. Az 1997-es szerbiai választások tanulságai. = Hitel (Budapest), febr./
1992. augusztus 19.
aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./
1993. április 30.
Van már vonósnégyes utánpótlás, aki Ruha István, Ágoston András, Márkos András és Csaba Péter egykor oly magasrendű kamarazenei kultúrájának folyamatosságát megőrzik. A Brassóban megrendezett Wilhelm Berger vonósnégyes versenyén az első díjat a kolozsvári kvartettnek /Bartha Lajos, Bartah Mátyás, Szabó-Koréh István, Kostyák Előd/ ítélte. /Nagyhalmágyi József: Kitörő kolozsvári siker Brassóban. = Brassói Lapok, ápr. 30./
1993. július 23.
A kisebbségi autonómiák lehetőségeiről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsváron az RMDSZ és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ vezetői. A VMDK küldöttsége jún. 23-án érkezik Kolozsvárra Ágoston András elnök vezetésével. Markó Bélával megvitatják majd a kisebbségi autonómiatörekvések esélyeit is. /RMDSZ-VMDK csúcs az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 23./
1993. július 29.
Az RMDSZ meghívására júl. 23-án és 24-én a VMDK vezetői, Ágoston András elnök, Hódi Sándor és Vékás János alelnökök Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogattak. Közös közleményükben hangsúlyozták az önazonosság megőrzését szolgáló autonómia-formák megvalósításának fontosságát. Kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés rendezése érdekében. Szorgalmazzák a nemzetközi értekezleteket és a demokratikus erőkkel való együttműködést. Természetesnek tartják a magyarországi kormány és pártok politikai támogatását céljaik elérésében. /Az RMDSZ közleménye a VMDK küldöttségének látogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1993. szeptember 10.
Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./
1994. február 9.
Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1994. február 11.
Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/
1994. május 17.
Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./
1994. augusztus 18.
A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./
1996. június 5.
A magyarság érdekében kifejtett politikai tevékenységéért a kisvárdai Tőkés László Alapítvány egyéni díjával kitüntették Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés elnökét. A díjat Tőkés László püspök, az alapítvány névadója nyújtotta át jún. 6-án, Kisvárdán. Az ünnepségen Duray munkásságát Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke méltatta. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig négyen érdemelték ki, Gelu Pateanu román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Sára Sándor, a Duna Tv elnöke és most Duray Miklós. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1996. július 5.
Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./
1996. augusztus 30.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./
1996. augusztus 30.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./
1998. június 13.
A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért Szörényi Levente zeneszerzőt tüntetik ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával, melyet június 16-án Kisvárdán adnak át. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig öt alkalommal adták ki. A díjazottak között van Gelu Peteanu /elhunyt/ román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke és Benkő Samu művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), jún.13./
1998. augusztus 20.
Orbán Viktor miniszterelnök aug. 20-án, a Szent István napi ünnepségek során találkozott a Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila szenátor, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja részéről Bugár Béla elnök, Duray Miklós tiszteletbeli elnök, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Néppárt elnöke, Szlovéniából Balaskó József, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, valamint Hámos László, az USÁ-ban levő Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ elnöke. A kormányfő felvetette, hogy rendszeressé kellene tenni ezeket a találkozókat. Aug. 20-a az az ünnep, amely minden magyar számára fontos, bárhol is éljen a világban, hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a találkozót követően. Markó szerint Orbán Viktor aláhúzta: a magyar kormány úgy kívánja előkészíteni az ősszel napirendre kerülő magyar-román miniszterelnöki találkozót, hogy addig már a konkrét és lehetséges megoldásokat a két fél asztalára tehesse. Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a következő egy-két hónapban a megfelelő kormányszerv tárgyalásokat kezd külön-külön a határon túli magyar szervezetekkel. /Magyar Nemzet, aug. 21./
1999. március 23.
A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1999. május 10.
Máj. 8-án Budapesten megkezdődött a Fidesz - Magyar Polgári Párt XI. kétnapos tisztújító kongresszusa. Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem mondott beszédet, egyetlen elnökjelöltként a választás utánra tartogatta mondandóját. "Aggodalommal tölt el - mondta -, hogy az előző kormány tisztségviselői tűnnek fel olyan békemozgalmakban, amelyek nem tesznek különbséget a koszovói áldozatok és a bűn elkövetői között". Kövér László ügyvezető alelnök szerint a koszovói válság átfogó rendezésének keretében a vajdasági autonómiát is meg kell oldani. A kongresszuson meghívottként vesz részt - a határon túli magyarság képviselői közül - Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Párjának elnöke, illetve Duray Miklós, a párt tiszteletbeli elnöke, Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Papp Ferenc, a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalmának elnöke, Szabó Zsolt, a Holland Szabadság és Haladás Pártjának külügyi titkára, valamint Tomka György, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben köszöntötte a Fidesz kongresszusát. "A vajdasági magyarság fél, de nem veszítette el a fejét. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarország NATO-tagsága és a kormány határozott, kiszámítható fellépése erősíti pozíciónkat". Tőkés László együttérzéséről biztosította a vajdasági magyarságot. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak az autonómiával kapcsolatban a kongresszuson mondott szavaiért, mert - mint fogalmazott - az elvszerű, politikailag és erkölcsileg tiszta beszéd bátorítólag hat a kisebbségi sorban élő magyarokra. Aggodalmának adott hangot, hogy Romániában a magyarság a belső önrendelkezésen alapuló autonómiapolitikája a többségi hatalommal megalkuvó asszimiláns kisebbségi politikának eshet áldozatul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kongresszust üdvözölve elmondta: azt a pártot köszönti, amely nem csupán Magyarország sorsáért, hanem közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. Azokért a magyar közösségekért, amelyek egymástól elszakítva is egymáshoz tartoznak, mert ugyanannak a nemzetnek vagyunk részei mindannyian - fogalmazott. Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz vezette kormány egyenrangú viszonyt teremtett a határon túl élő magyar kisebbségek számára, és intézményesülhetett kapcsolatrendszerük az anyaországgal. /Fidesz-kongresszus és vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1999. december 28.
Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2002. január 10.
A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 11.
Jan. 9-én a határon túli magyar politikai vezetők munkamegbeszélést tartottak Budapesten, a következő szövegű nyilatkozatot fogadták el:A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata A határon túli magyar szervezetek nevében elégedettségünknek adunk hangot, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, a Magyar Országgyűlésben 92 százalékos elsöprő többséggel - tehát össznemzeti konszenzussal - elfogadott 2001. évi LXII. számú törvény 2002. január 1-jétől elképzeléseinknek megfelelően hatályba lépett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a törvény jelentősen hozzá fog járulni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, szülőföldjükön való megmaradásukhoz, boldogulásukhoz és gyarapodásukhoz, az asszimilációs folyamatok lefékeződéséhez. Megerősítjük a Máért 2001. október 26-án kiadott nyilatkozatát, mely szerint a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja térségünk biztonságát és stabilitását. Külön üdvözöljük a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely reményeink szerint előmozdítja a két ország között kívánatos együttműködést. A nyilatkozat a kedvezménytörvény zökkenőmentes alkalmazásával biztosítja valamennyi hazai politikai és gazdasági érdek, illetve a romániai és általában a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek együttes és egymást erősítő érvényesülését, a nemzetpolitikai és jószomszédi céloknak, az európai követelményeknek megfelelő egyidejű megvalósítását. Véleményünk szerint a magyar munkaerőpiac stabilitásának veszélyeztetését egyrészt az eddigi tények sem támasztják alá, másrészt a külföldi munkavállalást szabályozó magyar rendeletek a jövőben sem teszik azt lehetővé. A nyilatkozat aláírása megerősít bennünket abbéli, a velencei bizottság jelentése által is alátámasztott meggyőződésünkben, hogy az anyaország legitim módon támogathatja határon túli nemzeti kisebbségeit, a törvény az európai értékekre építve összhangban áll az Európai Unió elvárásaival, valamint a nemzetközi jog alapelveivel. Reméljük, hogy ezen európai értékek és nemzetközi jogi alapelvek mentén sikerül Szlovákiával is megtalálni az összhangot. Fentiekkel együtt alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a magyar kisebbségek állampolgárság szerinti állama alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően maradéktalanul biztosítsa a vonatkozó nemzetközi normák és az adott kisebbségi közösségek szükségletei szerint ezen közösségek valós jog- és esélyegyenlőségét. A törvény akadálymentes hatályba léptét és a magyar-román megegyezést sikerként értékeljük. Véleményünk szerint a továbbiakban is ez a politikai gyakorlat vezethet el az anyaország, a határon túl élő magyarok és a szomszédos államok kiegyensúlyozott viszonyához. Úgy gondoljuk, hogy a törvény végrehajtása olyan pozitív gyakorlatot fog meghonosítani térségünkben, amely hatékonyan szolgálhatja a nemzeti kisebbségek problémáinak általános rendezését. A határon túl éő magyarok számára a törvény szellemisége, az igényelt és megkapott magyar igazolvány erősíti a nemzeti összetartozás tudatát, és bizonyítja, hogy Magyarország igyekszik enyhíteni gondjainkat a rendelkezésére álló eszközökkel. A szomszédos nemzetek pedig meggyőződhetnek arról, hogy a magyar kisebbségnek Magyarország által a nemzetközi jog normáival és elveivel összhangban nyújtott támogatás senkit sem diszkriminál, ellenkezőleg, pótlólagos eszközökkel is hozzájárul a nemzeti identitás ápolása terén szükséges tényleges esélyegyenlőség létrehozásához. Az ily módon nemzeti identitásukban megerősödő nemzeti közösségek elégedett és hasznos polgáraivá válhatnak állampolgárság szerinti államaiknak. Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós - Magyar Koalíció Pártja, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kasza József - Vajdasági Magyar Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Pasza Árpád - Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Tomka György - Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. /A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. március 15.
A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2002. október 10.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke nyílt levélben rokonszenvéről és támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki a bukaresti bíróságtól kérte a szövetség következő kongresszusát összehívó határozat megsemmisítését, illetve azt, hogy a törvényszék kötelezze az RMDSZ-t a belső választások megrendezésére. /Vajdasági kiállás Tőkés mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. március 6.
Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2003. március 10.
Feloszlatta önmagát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja, a márc. 8-án, szombaton Marosvásárhelyen megtartott VI. kongresszusán. Ugyanakkor megalakították a Reform Mozgalom (RM) elnevezésű politikai mozgalmat, amelynek célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése, autonóm közösségi státusának kialakítása és megerősítése. Az RT kongresszusán köszöntötték Tőkés László püspököt, akit a romániai magyar közösség mindenkori, örökös tiszteletbeli elnökének neveztek, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét, a parlamenti frakció polgári szárnyának megjelent képviselőit, az erdélyi és határon túli meghívottakat, valamint a sajtó képviselőit. Toró T. Tibor, az RT elnöke megvonta az elmúlt két év mérlegét. A pozitívumokhoz Toró az RT-tagoknak az önkormányzatokban való jelenlétét sorolta. A koncepcionális műhelymunkát is a pozitív eredményekhez sorolta. Az RT kulcsszava a belső választás. A sikertelenség külső tényezőiként a magyarországi kormányváltást, a román állampárt "bekeményítését", a folyamatos falnak ütközést sorolta fel a platformvezető, de belső okokat is említett. Voltak, akik nem hittek abban, hogy belső reformmal kell kezdeni a változást. Toró szerint kirekesztő párt lett az RMDSZ-ből. Tőkés László kiszorításával a jelenlegi egy értékrenddel leszámolt. Diktatórikus módon viselkednek velünk, zaklatják a határon a képviselőinket, szekus-besúgónak és volt pártaktivistának nevezik a fórumokon résztvevőket, a polgárok, az újságírók nem merik elmondani véleményüket, sorolta a vádakat a képviselő. A fő kérdés: ha nincs a platformnak helye a szövetségen belül, akkor függesszék fel vagy szüntessék meg a platform tevékenységét. A platform feloszlatásáról zárt ülésen döntöttek. Toró bejelentette: hosszas vita után az RT azt a döntést hozta, hogy megszünteti a platformot, ezzel egyidejűleg megalakítja a Reform Tömörülés Mozgalomnak (RTM) nevezett politikai mozgalmat. A mozgalom nem az RMDSZ ellenében fog működni, nem fog a helyi vagy az általános választásokon az RMDSZ-szel megmérkőzni, nem fogja bejegyeztetni magát politikai pártként. Az új mozgalom alakuló ülésén Szilágyi Zsoltot választották elnökké. Az elnevezés végül Reform Mozgalommá változott. 43-an szavaztak az ügyvivő testület megalakítása ellen, 28-an pedig mellette. Elfoglaltságára hivatkozva, Markó Béla RMDSZ-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni ezzel kapcsolatban. /Köllő Katalin: Feloszlatott ellenzéki platform, újonnan megszülető mozgalom. A Reform Tömörülés színeváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2003. március 24.
Márc. 21-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe tartott fórumot a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület Csak azért se győzhet a Mindegy címmel. Hivatalosan bejegyezték a váradi Magyar Polgári Egyesületet (MPE), jelezte Sárközi Zoltán bevezetőjében, mondván "nekünk nem pártra, hanem valós értékekre épülő egyesületre van szükségünk, olyanra, ahol bátran kimondhatjuk véleményünket, és nem álmagyarok húzzák meg jogos igényeink határát". Tőkés László református püspök elítélte a "pártnómenklatúrán alapuló pénzosztás" gyakorlatát, ami korrumpálja a magyarság egy részét. Közölte: fontolgatják, hogy beperelik Geoana román külügyminisztert, amiért a kolozsvári fórum résztvevőiről azt állította, hogy irredenták, szélsőségesek és revizionisták. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek igénylik a belső demokráciát. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke rámutatott: nem szabad engedni, hogy a félelem falai ismét felépüljenek az erdélyi magyar közösségen belül. /Polgári fórum a Mindeggyel szemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. május 26.
A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26
2003. május 26.
Késő estig húzódó vitákat követően a kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) máj. 26-i ülése, a dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. A zárónyilatkozatban Magyarország és a határon túli magyarság képviselői hangsúlyozták: az uniós tagság a nemzet kulturális, gazdasági és politikai felemelkedése mellett a magyarság egymásra találásának esélye is. Üdvözlik, hogy Magyarországgal együtt az Európai Unió tagjává válik a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, valamint, hogy jó eséllyel pályázik az uniós tagságra Románia és Horvátország is. A Máért résztvevői nyilatkozatukban kinyilvánították: törekvésük és kívánságuk, hogy minden magyar a csatlakozás nyertese legyen, amihez párbeszéd, konszenzus és egymás tiszteletén alapuló politika szükséges. A Máért nyilatkozatában nagyra értékelte azt az erőfeszítést, amelyet a nyugati magyarság kifejtett a határon túli magyarok megmaradása szempontjából fontos ügyek rendezésében. Magyarországnak az Unió egyenrangú tagjaként hallatnia kell a hangját minden fontos kérdésben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek, és elsőrendűen a határon túl élő magyarok ügye. Fontosnak tartják a kisebbségi jogok érvényesülése mellett e közösségek gazdasági megerősödését is. Ennek érdekében a magyar kormány kiemelt hangsúlyt fektet a regionális együttműködés elmélyítésére a szomszédos államokkal, a határokon átívelő infrastrukturális fejlesztésekre és az információs társadalom vívmányainak elterjesztésére. A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a törvény eredeti céljait, a határon túli magyarság identitásának megőrzését és szülőföldön való megmaradását meg kell őrizni, jobb esélyt kell biztosítani a szülőföldön magyarként való boldoguláshoz, hogy a törvény Magyarország és más államok európai uniós taggá válása után is érvényben maradjon, valamint, hogy a magyar igazolvány jelentősége semmilyen formában ne sérüljön. /Zárónyilatkozattal ért véget a Máért VII. ülése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2003. május 27.
Sajnálatos módon engedett a magyar kormány a külső nyomásnak, s kiherélte a kedvezménytörvényt. És még sajnálatosabb, hogy ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek a beleegyezését is sikerült megszereznie. A kilencvenöt százalékáét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter úr. Az öt százalékot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentené. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. Az RMDSZ rábólintott mindenre, amit a magyar kormány kért tőle, állapította meg Gazda József. A kárpátaljai Kovács Miklós fogalmazta meg, hogy vannak kérdések, amikben nincs, nem is lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, olvasható Gazda írásában. Kovács László külügyminiszter a Duna tévé máj. 25-i esti adásában eléggé nem szerencsésen védte ennek a passzusnak a törlését. Hogy - szerinte - ,,mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Tehát az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkozni. Nem nemzetben. /Gazda József: Nemzet-nemzetiség: Kilencvenöt százalék nevében (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./
2003. június 2.
Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
